Főoldal
Hírek
Újabb leletek a Tiszából – Zenta 2014.
[ 2014. 09. 11 ]2014-ben folytatódtak a kutatások Zentánál a Vajdasági Víz Alatti Kutatók, dr. Vikor László elnök úr kezdeményezésére és szervezésében. Az Amphora ezúttal is jelen volt.
„A támadás olyan erőteljes és gyors volt, amilyent még életemben nem láttam... A lovasság leszállt a nyeregből és együtt rohantak a védőárkokon keresztül, amelyeket megtöltött a legyilkolt ellenség holtteste. A katonákat nem lehetett tovább tartóztatni, senkinek sem kegyelmeztek...” - Savoyai Eugén
Negyedik éve kutatjuk a Tisza rejtett titkait Zentánál. Szinte napra pontosan egy évvel a 2013-as évi kutatás után 2014. augusztus 13 – 17. között.
A Vajdasági Víz Alatti Kutatók elnöke Dr. Vikor László kezdeményezésére és szervezésében víz alatti kutatások voltak Zentán, ahol a döntő jelentőségű zentai csata tárgyi emlékeit kutattuk. A rövid történeti leírás ezúttal sem maradhat el, már csak azért sem, hogy ne kelljen keresgélni.
1697. szeptember 11. a magyarok és egész Európa számára a zentai csata miatt módfelett jelentős dátum. A szeptember 11-e mindenki számára ismerős lehet a WTC miatt, de a magyarság és Európa szempontjából – megkockáztatom a kijelentést – az 1697-es esztendő a meghatározó.
Aki figyelemmel kísérte a korábbi beszámolókat, azoknak már csak ismétlés, az amit a zentai csatáról tudni illik. Több mint 150 év szakadatlan török háborúja óta először sikerült megsemmisítő csapást mérni a szultán vezette török főhaderőre.
A zentai csata volt az a dicsőséges győzelmünk a törökök felett, amely egyenesen vezetett az 1699-ben megkötött karlócai békéhez és gyakorlatilag véget vetett az évszázados török hódoltságnak. Ha jobban belegondolunk, az 1526-os mohácsi csatavesztés óta nem is 150, hanem több mint 170 év telt el és ez idő alatt a törökök gyakorlatilag kiirtották az ország lakosságának 2/3-át, akkor mindenki beláthatja ennek a győzelemnek a fontosságát. Arról most ne beszéljünk, hogy aztán jöttek a Habsburgok, mert ennek a beszámolónak most nem ez a célja, meg erről számos történész ezernyi oldalon értekezett már.
Savoyai Jenő rendkívül hatásos katonai akciója nyomán a történetírók a mindössze 700 főnyi hazai áldozattal szemben több mint 20.000 török eleséséről írtak. II. Musztafa szultán serege borzalmasan nagy verést kapott. Gondoljunk bele, a húszezer halott irgalmatlanul nagy szám! Pláne ha azt vesszük, hogy csak pár óra leforgása alatt zajlott le az az iszonyatos vérfürdő, amely nekünk a győzelmet jelentette, miközben a csatamezőn megcsonkított emberi maradványok, végórájukat élő sebesültek tömkelege hevert. Na de ezen nincs mit szörnyülködni, se sopánkodni, hiszen az akkori harcokban használtak rendesen szúró-vágó fegyvereket. Kardokat, szablyákat, jatagánokat, lándzsákat. És persze használták a korabeli lőfegyvereket is. Ágyukat, muskétákat.
2014-ben folytattuk a már bevált kutatási módszert, azaz mélykeresőzés után egy kb. 3 x 1 m-es kutató gödröt ástunk, ami a víz alatt értelemszerűen szivattyúzást jelent. Ez a kutatógödör adta ki az idei leleteket. 10 db muskéta golyót, 1 db ágyúgolyót, 8 db kisebb szúró-vágóeszközt és 5 db lószerszámhoz való tárgyat.
A kutatás helyszíne a tavalyihoz képest csak pár méterrel volt arrébb. A téma iránt érdeklők pontosan tudják, hogy egy kutatási helyszín kijelölése alapos előtanulmányt igényel. Ezúttal sem volt másként. Ez részint a történeti leírások, a fellelhető legkorábbi pontosnak mondható térképek (pl. I. katonai felmérő térkép) és egyfajta impulzusindukciós mélykeresős technikának (amely során elektromágneses impulzusokkal érzékelik a fémtárgyakat - Pulse Induction) az egybevetésével történt. Természetesen mindent a gyakorlat dönt el, hiszen hiába a legkörültekintőbb előzetes kutatás és erős műszeres jelzés, a megtalált tárgynál nincs beszédesebb, természetesen annak a kontextusával együtt.
Ez évben a tavaly bevált un. air-liftes technikát alkalmaztunk természetesen már továbbfejlesztett változatban.
A Vajdasági Víz Alatti Kutatók elnöke Dr. Vikor László kezdeményezésére és szervezésében víz alatti kutatások voltak Zentán, ahol a döntő jelentőségű zentai csata tárgyi emlékeit kutattuk. A rövid történeti leírás ezúttal sem maradhat el, már csak azért sem, hogy ne kelljen keresgélni.
1697. szeptember 11. a magyarok és egész Európa számára a zentai csata miatt módfelett jelentős dátum. A szeptember 11-e mindenki számára ismerős lehet a WTC miatt, de a magyarság és Európa szempontjából – megkockáztatom a kijelentést – az 1697-es esztendő a meghatározó.
Aki figyelemmel kísérte a korábbi beszámolókat, azoknak már csak ismétlés, az amit a zentai csatáról tudni illik. Több mint 150 év szakadatlan török háborúja óta először sikerült megsemmisítő csapást mérni a szultán vezette török főhaderőre.
A zentai csata volt az a dicsőséges győzelmünk a törökök felett, amely egyenesen vezetett az 1699-ben megkötött karlócai békéhez és gyakorlatilag véget vetett az évszázados török hódoltságnak. Ha jobban belegondolunk, az 1526-os mohácsi csatavesztés óta nem is 150, hanem több mint 170 év telt el és ez idő alatt a törökök gyakorlatilag kiirtották az ország lakosságának 2/3-át, akkor mindenki beláthatja ennek a győzelemnek a fontosságát. Arról most ne beszéljünk, hogy aztán jöttek a Habsburgok, mert ennek a beszámolónak most nem ez a célja, meg erről számos történész ezernyi oldalon értekezett már.
Savoyai Jenő rendkívül hatásos katonai akciója nyomán a történetírók a mindössze 700 főnyi hazai áldozattal szemben több mint 20.000 török eleséséről írtak. II. Musztafa szultán serege borzalmasan nagy verést kapott. Gondoljunk bele, a húszezer halott irgalmatlanul nagy szám! Pláne ha azt vesszük, hogy csak pár óra leforgása alatt zajlott le az az iszonyatos vérfürdő, amely nekünk a győzelmet jelentette, miközben a csatamezőn megcsonkított emberi maradványok, végórájukat élő sebesültek tömkelege hevert. Na de ezen nincs mit szörnyülködni, se sopánkodni, hiszen az akkori harcokban használtak rendesen szúró-vágó fegyvereket. Kardokat, szablyákat, jatagánokat, lándzsákat. És persze használták a korabeli lőfegyvereket is. Ágyukat, muskétákat.
2014-ben folytattuk a már bevált kutatási módszert, azaz mélykeresőzés után egy kb. 3 x 1 m-es kutató gödröt ástunk, ami a víz alatt értelemszerűen szivattyúzást jelent. Ez a kutatógödör adta ki az idei leleteket. 10 db muskéta golyót, 1 db ágyúgolyót, 8 db kisebb szúró-vágóeszközt és 5 db lószerszámhoz való tárgyat.
A kutatás helyszíne a tavalyihoz képest csak pár méterrel volt arrébb. A téma iránt érdeklők pontosan tudják, hogy egy kutatási helyszín kijelölése alapos előtanulmányt igényel. Ezúttal sem volt másként. Ez részint a történeti leírások, a fellelhető legkorábbi pontosnak mondható térképek (pl. I. katonai felmérő térkép) és egyfajta impulzusindukciós mélykeresős technikának (amely során elektromágneses impulzusokkal érzékelik a fémtárgyakat - Pulse Induction) az egybevetésével történt. Természetesen mindent a gyakorlat dönt el, hiszen hiába a legkörültekintőbb előzetes kutatás és erős műszeres jelzés, a megtalált tárgynál nincs beszédesebb, természetesen annak a kontextusával együtt.
Ez évben a tavaly bevált un. air-liftes technikát alkalmaztunk természetesen már továbbfejlesztett változatban.
Dr. Vikor László ezúttal is fáradhatatlanul, elkötelezetten szervezett, nyert meg támogatókat, gyűjtötte maga köré a lelkes önkénteseket, vonta be idén is segítségül Tari László helytörténészt, Habram Györgyöt, Milan Pavkovicot és Mészáros Robit a Pobeda-i SZIKRA civil szervezettől, aki az ellátmányunkról gondoskodott.
Boszniát Admir Bega begovics és Neven képviselték. Magyarországról e sorok írója Pál Ödön az Amphora Búvár Klub képviseletében vett részt a 2014. évi zentai folyami régészeti kutatásban.
A 2014-as kutatás a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is eredményes volt és pont ezért a támogatókat arra bíztatom, hogy ez ne arra sarkalja őket, hogy a támogatás mértékét a jövőben csak szinten tartsák, vagy netán csökkentsék, hiszen a Tisza még rengeteg leletet rejt, amelyeket érdemes a tudományos vizsgálatok és a nagyközönség számára is elérhetővé tenni.
A 2014-as kutatás a tavalyihoz hasonlóan ezúttal is eredményes volt és pont ezért a támogatókat arra bíztatom, hogy ez ne arra sarkalja őket, hogy a támogatás mértékét a jövőben csak szinten tartsák, vagy netán csökkentsék, hiszen a Tisza még rengeteg leletet rejt, amelyeket érdemes a tudományos vizsgálatok és a nagyközönség számára is elérhetővé tenni.
A 2014. évi kutatás támogatói:
- Magyar Nemzeti Tanács
- Vajdasági Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság
- SZIKRA civil szervezet - Pobeda
- Zenta város
A zentai csatáról érdeklődőknek a teljesség igénye nélkül:
Kép és szöveg: Pál Ödön
Eseménynaptár
| H | K | S | C | P | S | V |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | ||||||
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
| 30 | 31 |
Partnerek:
