A HÉVÍZI-TÓ FORRÁSKRÁTERÉNEK BARLANGJAI
Rendszeres kutatásainkat 1975. szeptember 13. -án kezdtük el a VITUKI megbízásából.
Az elõzõ kutatók eredményeit felhasználva hozzáfogtunk a forraskráter felderítéséhez. Az elõre meghatározott kutatási program szerint az volt a feladatunk, bogy vízmintavevõ csöveket helyezzünk el a forrasban.
Clubunk két búvára már 1975. februárjában behatolt a forrásbarlangba, de a belsõ részekbe a nem megfelelõ biztositás miatt akkor nem merészkedtek.
A kráterbe leereszkedve a 38 m mélyen nyíló forrásbarlang nyilásat megtisztítottuk a fa és betondaraboktól, majd a keszülekünket levetve, egymast segítve bepréselõdtünk egy meredeken lejtõ lapos folyosóba.
Ez a folyosó kb. 4 m után egy terembe torkollott. A terem 14 m magas és 17 m átmérõjû, melyet egy iszapnyereg oszt ketté, a keleti oldalon kisebb, a nyugati oldalon nagyobb mélyedést alkotva.
Az iszapnyereg - 40 m magasságban húzódik át a termen, a keleti mélyedésben - 43 m, míg a nyugati oldalon - 46 m mélységet mértünk.
A keleti oldalon levõ mélyedesben - 43-tól 40 m-ig 17,2
oC-os, míg a terem más részeiben 39,5
oC, és 40
oC - közötti vízhõmérsékletet találtunk.
A két különbözõ hõmérsékletlû víz keveredése folytán a külsõ forrásnyíláson át 38,8 oC-os víz tör elõ.
A hidegvíz mennyisége a vizhozamnak csak kb. 3%-a.
A sok hulladék, mely elzárja a forrásokat, nyilván az elmult 100 év során került a forráskráterbe, amikor a tófürdõ épületeit többször is átépítették.
Ez erõsen lefolytja a külsõ és belsõ forrásnyílásokat, ezért a közeljövõben feltétlenül meg kell kezdeni a tisztítást, hogy helyreálljon az eredeti állapot.
Ebben a mélységben, ilyen hõmérseklet mellett a búvároknak legfeljebb 20 percig lehetett tartózkodniuk, mivel a 35
oC feletti vízben a vér abszorbciós képessége növekszik, így a zsilipelési idõt 50 %-al meg kellett növelni.
A felderítõ munka során vízmintavevõ csöveket helyeztünk el a hideg és a meleg vízben. Mintavétel után a VITUKI munkatársai, megállapították, hogy a hideg víz kora megközelítõleg 8000, év, a meleg víze pedig 12000 év.
A forrásteremben végzett munkák után a Vízkutató és Fúró Vállalat megbízásából megkezdtük a kráter pontos felmérését.
Az elmúlt évtizedekben a kutatók csónakból, mérõsúllyal végezték méréseiket a medertérkép készítéséhez, így nagyan sok hibás adat született.
Vízalatt megfigyeltük a kráter peremének jellegzetes pontjait, majd azokat bólyákkal tûztük ki, s ezek helyzetét a fürdõépülethez viszonyítva mértük be.
Ezzel a módszerrel pontosan meghatároztuk aZ iszaplejtõ és a homokkõfal pontos kiterjedését.
Teljes egészében feltérképeztük a kráter Ny-i falán a "Pletykapad" alatt levõ 10 -12 m mélyen nyiló barlangsort is.
1975. szeptember 13-tó1 1976. október 3-ig 30 merülési napot töltöttünk el a kráter kutatásával, ez idõ alatt 113 páros merülést hajtottunk végre.
Naponta két alkalommal átlag 8-10 búvár 20-20 percet merüt.
A felsõbb vízrétegekben történõ merülés során több órát is tartózkodtunk víz alatt, így 1976. évi utolsó merülésünkkel együtt 322 órát töltöttünk összesen víz alatt.
Ez a rendkívül költséges víz alatti munka csak a VITUKI és a VIKUT által adott anyagi segítséggel volt megoldható, amiért ezúton is köszönetünket kívánjuk mondani.
Vízalatti Barlangkutató csoport 1976. évi jelentése
A hévízi forrásbarlang feltárását követő videófelvétel...