Főoldal » Plózer Alapítvány » Közhasznúsági jelentés
Közhasznúsági jelentés

 

2. A 2016.  Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása
 
3.5. Közhasznú tevékenység főbb eredményei
 

2. A 2015. Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása
 
3.5. Közhasznú tevékenység főbb eredményei
 
 

2. A 2014. Tárgyévben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása
 
 
3.5. Közhasznú tevékenység főbb eredményei
 
 

7. A 2011. évi KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ

7.1. Szakmai szervezetekben végzett önkéntes tevékenységek
A hazai búvár és barlangász szakmai szervezetek azon fórumok, ahol a legfrissebb információk, hírek napvilágot látnak, illetve a megszerzett szakmai tapasztalatok átadhatóak. Ezért ezen szervezetek munkájában való aktív részvétel elengedhetetlen ahhoz, hogy tevékenységünket naprakészen végezzük, eredményeinket minél szélesebb körben terjesszük.
A 2011-es évben is részt vettünk a Magyar Búvár Szakszövetség oktatói kollégiumának munkájában valamint a tájékozódási búvárúszó szakág igazgatásában.
A Magyar Karszt és Barlangkutató társulat életében való tevékeny részvétel mellett, a megrendezésre került konferenciákon előadtuk a kutatási eredményeinek, informális keretek között részt vettünk az oktatásban.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felkérésére részt vettünk az árvízi védekezés és az egyéb katasztrófavédelmi búvártevékenységeket érintő minimum szakmai követelmények rendszerének kidolgozásában.

7.2. Víz alatti barlangkutatás területén végzett tevékenységek
Az alapítvány alapvető célját jelentő hazai és nemzetközi víz alatti kutatások több éves múltra tekintenek vissza.
Az Alapítvány 2011-ben is támogatta az Aggteleki Nemzeti Park területén található jósvafői Kossuth- és az Esztramos hegyi Rákóczi barlangok, korábban elkezdett, sikeres kutatási tevékenységét. A feltárások mellett a Magyar Természettudományi Múzeummal együttműködve elindult barlangfaunisztikai vizsgálatok lehetővé teszik az élő környezet vizsgálatát is. A faunisztikai vizsgálatok miatt a Múzeum kérésére kiterjesztettük a kutatási tevékenységünket az Aggteleki Baradla Rövid-Alsó barlangra és a Budapesti Gellért forráscsoportra.
A 2011-es évben főleg a Rákóczi I.-es számú barlang tavainak kutatását végeztük. A barlang két tavának már a kezdetektől sejtett összeköttetését sikerült megtalálni ez év áprilisában. A feltárás mellett a megismert barlangjáratokba vezetőköteleket helyeztünk el, amik a következőkben nem csak a búvárok tájékozódását fogják segíteni, de a térképezés alapjai is lesznek. Ennek megfelelően fix pontokat építettünk ki a barlang új víz alatti szakaszain. Jelenleg a térképezéshez szükséges kötelek végső rögzítése folyik.
2011-ben 8 hosszú hétvégét töltöttünk a Rákóczi barlang kutatásával, esetenként 6-8 fő részvételével.
Az Aggteleki karszton folyó kutatások mellett a Devon Karst Research Society által irányított nemzetközi Proteus Project keretében, Boszniában is eredményeket értek el barlangi búváraink.
A 2003-tól folyó kutatások alatt számos újonnan felfedezett barlangszakaszt tudhat maga mögött a kutató csapat.
2011-ben kétszer tudtuk meglátogatni a kutatási területet. Az első alkalommal a kutatási tevékenység leginkább a Vrelo Oko barlangra összpontosult, ami Trebinje város vízellátásának az alapja és egy Vizi erőmű víztározójából nyílik. A barlangot a víztározót üzemeltető vállalattal és a lakosságnak szolgáltató vízművel együttműködve önkéntes alapon vizsgáltuk meg -63 méteres mélységig. A barlang feltárásáról készült dokumentációkat átadtuk az illetékes vállalatoknak, és hatóságoknak.
8 napon keresztül 8 ember vett részt ebben a kutatásban.
A második alkalommal az előző évben másfél km-es szakaszban feltárt Ponikva Ponort térképeztük fel. Majd végiglátogattuk a kutatási terület eddig meg nem vizsgált, de reményteljes barlangjait, aminek eredménye néhány új szakasz lett, valamint a következő év tervezett célpontjait találtuk meg. A Boszniai kutatáshoz kapcsolódva a helyi önkormányzat felkérésére megvizsgáltunk egy montenegrói barlangot abból a szempontból, hogy a benne található vízkészlet mennyire hasznosítható öntözési célokra.
Ez a második kutatás 9 napot vett igénybe 10 ember részvételével.

7.3. A víz alatti búvártevékenységet népszerűsítő és kutatási eredményeinket bemutató tevékenységek
Alapítványunk kiemelt jelentőséget tulajdonít a kutatási munkák során gyűjtött adatok és információ minél szélesebb körben történő bemutatásának. Ezért 2011-ben több konferencián és civil fórum is bemutattuk eddigi eredményeinket.
A Rákóczi barlang két tavának összekötéséről a kutatás közben dokumentációs céllal készült felvételek alapján, a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat szervezésében tartott Barlangkutatók Szakmai Találkozóján tartottunk előadást Székesfehérváron.
Munkánk mellett 3 dimenziós fotókat készítettünk, amik bemutatásával a nagyközönség számára talán jobban érthető és látványosabb módon tudjuk megjeleníteni a barlangok világát. A víz alatti fotózáshoz saját technológiát kellett kifejleszteni és tesztelni, mivel a hazai víz alatti barlangkutatásban még senki nem próbálkozott ilyennel. Az elkészült fotókból összeállított nyomtatványt szakmai-népszerűsítő eseményeken ajándékoztuk oda az érdeklődőknek. További eredményeinket a 2012-es évben vetítés keretében tervezzük bemutatni a Galathea által tervezett Tengeri-só előadássorozaton.
A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárával együttműködve elkezdődött a víz alatti szakaszokon élő fauna felmérése. A begyűjtött példányok jelenleg az MTM Állattárát gazdagítják.
2011 nyarán nagy sikerű, a búvárkodást bemutató és népszerűsítő tábort szerveztünk Gyékényesen, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a búvárkodás elméletével és gyakorlatával. Az eseményen több mint 100 érdeklődő vett részt.
Talán a legjelentősebb eredmény, hogy Boszniában a Trebinje melletti Vrelo Vruljak barlangnak megszületett a monográfiája, és a barlang védetté nyilvánítása elkezdődött a benne található különleges állatvilágnak köszönhetően. A barlangrendszer védetté nyilvánítása teljes egészében az alapítvány által végzett dokumentációra alapul és megvalósulása esetén ez lesz az első védett barlangi terület Bosznia-Hercegovinában.

Proteus Project - Monographs

Budapest, 2012. február 6.
Dr. Grónás Viktor
kuratóriumelnöke

7. A 2010. évi KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ RÖVID TARTALMI BESZÁMOLÓ

7.1. Szakmai szervezetekben végzett önkéntes tevékenységek
A hazai búvár és barlangász szakmai szervezetek azon fórumok, ahol a legfrissebb információk, hírek napvilágot látnak, illetve a megszerzett szakmai tapasztalatok átadhatóak. Ezért ezen szervezetek munkájában való aktív részvétel elengedhetetlen ahhoz, hogy tevékenységünket naprakészen végezzük, eredményeinket minél szélesebb körben terjesszük.
A 2010-es évben is részt vettünk a Magyar Búvár Szakszövetség oktatói kollégiumának munkájában valamint a tájékozódási búvárúszó szakág igazgatásában.
A Magyar Karszt és Barlangkutató társulat életében való tevékeny részvétel mellett, a megrendezésre került konferenciákon előadtuk a kutatási eredményeinek, informális keretek között részt vettünk az oktatásban.
 
 7.2. Víz alatti barlangkutatás területén végzett tevékenységek
Az alapítvány alapvető célját jelentő hazai és nemzetközi víz alatti kutatások több éves múltra tekintenek vissza.
Az Alapítvány 2010-ben is támogatta az Aggteleki Nemzeti Park területén található jósvafői Kossuth- és az Esztramos hegyi Rákóczi barlangok, korábban elkezdett, sikeres kutatási tevékenységét.
A Kossuth barlang reménytelen szifonjának átúszása a 2009-es év legjelentősebb víz alatti feltárása volt, közel 40 éves kutatómunkának a gyümölcse érett be. Az elmúlt évben a szifon feltérképezése folyt, felmérésekkel, az adatok kiértékelésével és a térképlapok megrajzolásával. Jelenleg a térképek és a felmérési adatok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Barlangtani osztályán a közhitelesen nyilvántartott adatokat gazdagítják, segítve ezzel a barlang-nyilvántartási és engedélyezési folyamatokat.
A kutatás segítése érdekében kiépült a szifon kezdetét és a másik felén megtalált levegős termet összekötő telefonvonal, ami megteremtette a lehetőségét, hogy a bent dolgozó búvárok összeköttetésben lehessenek a felszínnel.
A barlang víz alatti szakaszairól a térképezéshez videó-dokumentáció is készült, ami a barlangi búvárkodás népszerűsítésében és a konferencia-megjelenéseken is helyet kapott.
 A 2010-es évben végzett 5 hosszú hétvégés hazai kutatási kiszállásban 12 ember vett részt, alkalmanként 8-10 fő.
Az Aggteleki karszton folyó kutatások mellett a Devon Karst Research Society által irányított nemzetközi Proteus Project keretében, Boszniában is eredményeket értek el barlangi búváraink.
A 2003-tól folyó kutatások alatt számos újonnan felfedezett barlangszakaszt tudhat maga mögött a kutató csapat. 2010-ben a legnagyobb eredmények közé tartozik, hogy Kelet-Herzegovina első barlangvédelmi munkálatai kezdődtek meg. A feltárt Vruljak barlang gazdag élővilága felhívta a figyelmet a nem csak a víz alatti, de a száraz barlangokra is. Nem elhanyagolható, hogy a 2010-es évben a Ponikva ponor patakos részében több kilométer feltárás történt, ennek térképezése és a további szakaszok feltárása a következő év munkája. Két hosszabb, 10 napos túra lehetővé tette, hogy a tavaszi áradásokkor megfigyelhessük a vizsgált területen a karsztforrásokat, majd ezeknek a megfigyeléseknek a tanulságaival indulhassunk a nyári kutatótáborra.
A 2010-es évben 3 alkalommal tudtuk meglátogatni Kelet-Herzegovinai kutatási területeket. Tavasszal és nyáron 10-12 napra mindkét alkalommal 13 ember, míg a nyár közepén 7 napot töltött a területen 3 ember. A kutatásokban 4 különböző barlangi búvár vagy barlangkutató egyesület tagjai vettek részt.
 
7.3. A víz alatti búvártevékenységet népszerűsítő és kutatási eredményeinket bemutató tevékenységek
Alapítványunk kiemelt jelentőséget tulajdonít a kutatási munkák során gyűjtött adatok és információ minél szélesebb körben történő bemutatásának. Ezért 2010-ben több konferencián és civil fórum is bemutattuk eddigi eredményeinket.
 2010. április 7. Budapest. Óbudai Egyetem. A Galathea búvárbolt nevéhez köthető Tengerisó előadássorozatban a Boszniai barlangkutatások eredményeit mutattuk be. Az előadás segítette a kedvtelési búvárok egyre gyarapodó közössége egy nívós fórumon halljon az ugyancsak önkéntes de kemény munkával járó barlangi merülések nehézségeiről.
 2010. május 7-9. Budapest. A Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat 100 éves évfordulójára szervezett Speleo100 konferencián a Kossuth barlang legújabb kutatási eredményiről hangzott el egy előadás. Az előadások több külföldi előadóval és vendégekkel a 2010-es év legfontosabb tudományos barlangász találkozója volt hazánkban.
 2010. november 13-14. Esztergom. Az magyar barlangkutató társadalom legnívósabb találkozóján, a Barlangkutatók Szakmai Találkozóján a Víz alatti barlangtérképezésről és annak tanulságairól hangzott el egy előadás. A rendezvényen részt vett számos barlangász klub, és legalább 150 fő a mai barlangkutatás meghatározó alakjait is beleértve. A víz alatti térképezésben felhalmozott tapasztalatok így azokhoz az emberekhez jutott el, akik a leginkább érdekeltek a kutatásokban, és az új technikák alkalmazásában.

Budapest, 2011. február 3.
Dr. Grónás Viktor
kuratóriumelnöke
Eseménynaptár
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          
Partnerek:
© 2009 Amphora Búvár Klub · Fejlesztő: Net-Tech
1027 Budapest, Varsányi Irén utca 33/b.