A sportbúvárkodás az 1950-es évek elején rohamosan terjedt el Európa országaiban, köztük hazánkban is. A sportág népszerüsödésében nagy szerepe volt Jacques-Yves Cousteau kapitány találmányának a sűrített levegős légzőkészüléknek, amely lehetővé teszi a hosszabb idejű víz alatt tartózkodást, a víz alatti élet tanulmányozását és a sportot.
1957 és 1959 között hazánkban is egyre több búvárcsoport alakult meg, ekkor kezdtünk megismerkedni az új sportággal. Ezt követő ellentmondásoktól terhes- húsz esztendő alatt alakult ki a magyar búvársport szerkezete, amelynek a mai értelemben vett kibontakozását azok a politikai átalakulások tették lehetővé, amelyek a sportági szakszövetségek demokratikus úton történő megalakulását eredményezték.

A búvársportnak több versenyága van:
1. Uszonyos és búvárúszás
2. Tájékozódási búvárúszás

3. Víz alatti hoki
4. Víz alatti rögbi
5. Víz alatti céllövészet

Klubbunk két szákágban indul versenyeken:

1. Uszonyos és búvárúszó versenyek:

Ezen belül találjuk a legtöbb fiatalt. E szakág versenyeit uszodában rendezik meg, hasonlóan a klasszikus úszáshoz. A búvárúszásban a legfontosabb felszerelési eszköz az uszony, amelynek segítségével a versenyzők lényegesen gyorsabban haladnak előre a vízben, mint a klasszikus úszók. A sportolók napjainkban- a gyorsabb úszást biztosító delfin lábtempót (lábaikat összezárva együtt mozgatva) használják.
Ehhez a speciális mozgáshoz lett kifejlesztve az úgynevezett delfinuszony, amely alakjáról kapta a nevét. A nagyméretű uszonylapon két uszonyfej van rögzítve, tehát a versenyző mindkét lábát az uszony mozgatására használja, eltérően a klasszikus búvár uszonyoktól, ahol mindkét lábán egy-egy külön uszony van. Az uszony méreteire korlátozások nincsenek.
Az uszodai versenyeken a rajt a rajtkőről történik. Korai rajt esetén a rajt megismételendő. A második hibás rajtnál a mezőnyt elengedik, a korán induló versenyzőt kizárják akkor is, ha neki ez volt az első korai rajtja.

A búvárúszó versenyeken három versenykategória szerepel:

a) búvárúszás légzésvisszatartással:
(maximálisan 50 méteres távon)
a versenyzőnek egy levegővel végig víz alatt kell úsznia,

b) búvárúszás légzőkészülékkel:
(100, 400 és 800 méteres távokon)

a versenyzőnek légzőkészülék segítségével végig víz alatt kell úsznia, csakis a fordulók alkalmával emelkedhet a felszín fölé testének bármely része,

c) uszonyos vízfelszíni úszás:

(50, 100, 200, 400, 800, 1500 valamint a váltók 4x100 és 4x200 méteres távokon) a versenyző a rajt és a forduló után legfeljebb 15 métert úszhat víz alatt, a táv többi részét a víz felszínén kell megtennie. Teste egy részének mindig látszania kell (a légzőcső is testrésznek számít).

2. Tájékozódási búvárúszó versenyek:
A versenyzők műszerek (tájoló, méterszámláló) és légzőkészülék segítségével feladatokat hajtanak végre, szabad vízben.

Versenyszámok:

a) M - gyakorlat
A versenyzőknek az egymástól 110-200 méterre M alakban elhelyezett bóják között kell szlalomozva elúszniuk, az eredményt a gyorsaság és a pontosság dönti el.






b) 5 bója
A versenyzőknek az egymástól 100-200 méterre levő 5 db bóját meghatározott sorrendben kell megtalálniuk, az eredményt a gyorsaság dönti el.







c) Csillag gyakorlat
A két előző versenyszám keveréke: egy bóját kerülni kell, egyet pedig megtalálni, a bóják csillag alakban vannak elhelyezve.





d) Csoportos tevékenység
4 versenyző külön-külön rajthelyről rajtól, majd ketten-ketten, végül négyen találkoznak és úsznak be a célba, az eredményt itt is a gyorsaság és a pontosság dönti el.








e) Parallel versenyszám
Két egymással magegyező pályán, két versenyző egy időben indulva meg kell kerülniük egy bóját, majd egy távolabbi kell megtalálnia, visszafordulva egy 2 méter széles célzónába kell megérkezni. A verseny egyenek kieséses rendszerben zajlik.






f) MONK gyakorlat
Víz alatti pontokat kell megtalálni, a rajt pillanatáig titkosan kezelt térkép alapján.